A
harmatpont az a hőmérsékleti érték, amelyben az adott mennyiségű
légpára gőznyomása
éppen 100 százalékos relatív páratartalmat jelent, más szóval a levegő
párával
telített. A pára minden harmatpont alatti felületre lecsapódik.
Ha a felülettel érintkező, azzal
azonos hőmérsékletű határrétegben a relatív nedvességtartalom
eléri
a 75 %-ot, kapilláris
kondenzáció jön
létre,
eléri
a 100 %-ot, felületi
kondenzáció, azaz
páralecsapódás jön létre.
A nedvesség jelenléte a gombásodás szükséges feltétele, mivel a gombák
tápanyagot csak vízben oldott állapotban tudnak felvenni. A levegőben
mindig találhatók olyan szaporodásra képes
penészgomba elemek, amelyek számára az adott hőmérséklet- és
fényviszonyok megfelelőek. A gombásodás/penészesedés
kialakulásához idő kell, kísérletek szerint öt egymásra következő nap.
A páralecsapódás, penészesedés/gombásodás szempontjából kritikusak a
határolószerkezetek belső felületének legalacsonyabb hőmérsékletű
részei, vagyis a csatlakozási élek, sarkok, hőhidak.
MSZ
04-140-2:1991 Szokványos
használatú
helyiségekben a rendeltetésszerű használatnak
megfelelően a belső léghőmérséklet, nedvességfejlődés és légcsere
mellett a határolószerkezet legkedvezőtlenebb szakaszán a belső
felületi hőmérséklethez tartozó relatív levegő nedvességtartalomnak
alacsonyabbnak kell lennie a 2.3.6. szerinti - a kapilláris kondenzáció
kialakulásához szükséges - megengedett
értéknél.